Felelősségeink

A 2018-as választások körül annyi a felmerült aggály, hogy okkal foglalkoztat (mindenkit) sokakat, mit lehetne tenni ezek eloszlatására - annak biztosítására, hogy valóban a többség akarata érvényesüljön.

Na nem azért, mert "így korrekt", hanem mert 1989-ben elvileg a demokráciáért mozdultak meg az akkoriak.
A demokrácia pedig a "démosz" akaratára - vagyis a nép akaratára épül.





Nem akarom fejtegetni, hogy miért fontos foglalkoznunk ezzel. Leírták ezt előttem már sokan, elég jól.

Az én témám most a "hogyan tovább?", és a felelősségünk.
Értelmiségi emberekkel beszélgettem ugyanis, és meglepetésemre többször kaptam olyan választ, miszerint "basszus!", meg "jajj de szar!", és "milyen országban élünk?!", stb. Ez még hagyján - de ennyivel lezártnak tekintették a maguk részéről.

Mintha ennyi volna az ő szerepük, "mint aki jól végezte dolgát", ők megtették volna, amit lehetőségük volt - "nem jött össze", akkor marad a puffogás, a belenyugvás, vagy a menekülés (emigráció).

Arra gondoltam, szóvá teszem (én is), hogy bár igaz, hogy

Van akit azért fizetnek/fizetünk, hogy tegye az ezzel kapcsolatos dolgát. Én is teszem az én dolgom...

 ám meggyőződésem, hogy megállni ennyinél súlyos tévedés!

Választópolgárként a mi felelősségünk, hogy hogyan élünk a szavazati jogunkkal. (Értsd: ha nem szavazol, akkor is gyakorlod a jogod, így a felelősséged is ugyanúgy megvan a jövőt illetően.)
Ebben nem csak a négyévente való x-elés van benne, de az is, hogy tőlünk telhetően megalapozottan szavazzunk. Törekedjünk a tények megismerésére, a téves/hamis (/hazug) információk kiszűrésére, és annak megfelelő vezetést válasszunk, hogy mely testület (párt) képviselte jövőkép, mely testület által - a társadalmunk aktuális problémái megoldására - vázolt megoldási módokkal értünk egyet.

Köztudott, hogy az emberek gyarlóak. Azok is emberek (voltak valamikor), akik régóta a politika pályáján mozognak, így azt is el kell tudnunk fogadni, hogy ők is gyarlók.
Azt is tudhatjuk, hogy a média saját érdekei alapján is manipulálhatja a híreket - hát még, hogyha a tulajdonosi köre egyoldalúan egyetlen politikai irányzat mögé állt be.
Így tehát arról is tudatosnak kell lennünk, hogy a médián keresztül kapott információkat fenntartással kell kezelnünk.


És azzal is tisztában kell lennünk, hogy a számonkérés mindig is a mi felelősségünk lesz. A kontroll, hogy annak megfelelően járnak-e el, amire mi felhatalmazást adtunk a megválasztásukkal.
Persze erre is van intézmény - elvileg. A főügyészség, az alkotmánybíróság, a független sajtó...
Ha azonban ezek nem működnek...?

Végeredményben mindig mi maradunk a hatalom forrása, így a felelősség is mindig a miénk.
Hogy ha valami nem oké, szóvá tegyük.
Hogy ha a szavunkra tojnak magasról, akkor kikényszerítsük a változtatást.
Ha valaki rosszhiszemű, szándékosan kárt okoz az országnak, az adófizetőknek, akkor kikényszerítsük az elszámoltatását.

A mostani hatalmi elit arra épít, hogy birkák vagyunk.
Hogy amit megvettek (közpénzből), az az övék, és az is marad, ha a politikai hatalmuk már nem is lesz meg.
Csakhogy a vagyonuk jelentős része materiális - föld, vállalatok itthon, ingatlanok.

Ezeket nem tudják eltüntetni. És bárkit meg lehet találni bárhol a világon, ha van keret a felkutatására.

De hogy ezt végigvigyük, ezt nem várhatjuk, hogy "majd mások" megtegyék helyettünk.