Javaslatok a Momentum programjához - 01.

01. / Új adónemek

"Jelenleg 59 adónem van".

http://utonajovobe.blogspot.com/2017/10/gondolatok-magyarorszag-adorendszerenek.html 

A KATA, és az EVA példája nyomán az egyes ágazati szereplők által fizetett adónemeket indokolt volna (amennyiben lehetséges) összevonni (pl. TEÁOR-főkategóriánként meghatározni az adott szegmens által fizetendő alap-adót (éves árbevétel-arányosan), illetve a szociális háló fenntartására, valamint  a költségvetési rendszerek finanszírozására definiálni adónemeket (a fogyasztási adókon túl).

Pl.: egy piaci szereplő - pl. TEÁOR 41.. '08,  építőipar - által fizetendő adónemek

- TEÁOR 41.. "ágazati alapadó" - a központi költségvetés szükség szerint felosztható, előre nem definiált kerete megteremtésére
- EHO - a "TB" finanszírozására
- "Oktatási hozzájárulás" - az oktatási rendszer finanszírozására
- "Nyugdíj-hozzájárulás" - a nyugdíjrendszer alapkiadásainak finanszírozására (az öngondoskodásra való átállás átmeneti évtizedeiben még kifizetendő állami nyugdíj fedezetére)
- "Költségvetési-hozzájárulás" - az állam működési forrásainak kiegészítésére
- "Finanszírozási hozzájárulás" - "célbefizetés" (másra át nem csoportosítható) az államadósság finanszírozására
- "Vállalati-nyugdíjjárulék" - a nyugati mintájú, nyugdíjcélú "öngondoskodás" alapjául szolgáló, nettó bérrel arányos elvonás, amely a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe kerül befizetésre (nem a költségvetésbe - jogszabály által meghatározott mértékű, de szabad pénztárválasztás szerint elhelyezett, névre szóló, kötelező megtakarítás)

 A cél egy áttekinthető, és egyértelmű rendszer, amely a főbb állami fenntartású (szociális és közigazgatási) területek számára világos bevételeket teremt. Amennyiben a befolyó bevételek magasabbak, mint az adott terület forrásszükséglete, évente a parlament dönthet a többletek átcsoportosításáról (kiv. "finanszírozási hozzájárulás").

Olyan rendszer kialakítása szükséges, amelyben még évente sem szükséges újabb adónemek bevezetése. Ilyenekkel csak "katasztrófahelyzetekben" lehessen szabad élni.


01. / Állami audit a közhivatalokban

A puszta ellenőrzés kevés. Egyrészt pluszteher a költségvetésben, másrészt "felülrőlvezéreltséget" valósít meg.

Célszerű volna az egyes hivatalok vezetői-, ÉS munkatársi gárdáját érdekeltté tenni a hatékony, gyors és eredményes működésben azáltal, hogy az állami szférában is megteremtjük a versenyszféra elveinek érvényesülését.

Adott hivatal adott költségvetési keretből működik. Ennek az eredménye ma, hogy "amit el lehet költeni, azt el is költik".

a) Mért ne lehetne az egyes hivatalok vezetőit a javadalmazási rendszer átalakításával érdekeltté tenni a hivatal hatékony, de egyben költséghatékony működésében?

Pl.:

1. A költségvetés a hivatal fenntartására szánt maximális kerete ma: 100, a hivatal fogyasztói* megítélése ma: 70/100. (*a fogyasztói megítélést mérném egyszerű fogyasztói kérdőívezéssel, és szervezeti ellenőrzőlistával, hogy a szubjektív fogyasztói kép mellé racionális képet is lássunk)

2. Amennyiben a hivatal a fogyasztói elégedettségi mutatói nem változnak határidőre (pl. félév, vagy év), úgy a költségvetési keretből csak egy részt kapnak meg ténylegesen: 85
Ezáltal vagy faragniuk kell a költségeken.

3.Előre definiált rendszert tennék kötelezővé, amely a költséghatékonyság növelésére többkörös vizsgálati rendszert írna elő - először a menedzsmentszintű bérköltségek csökkentésére kellene lehetőséget keresni, és csak amennyiben igazolható, hogy hatékonyságcsökkenés nélkül nem faragható, akkor mehetnének tovább a "nem-HR-költségtételek" csökkentésére, majd ha itt sem érhető el eredmény/kellő eredmény, akkor nyúlhatnának a bérköltségekhez, vagyis akkor bocsáthatnának el alkalmazottakat.
Így megakadályozható volna, hogy dolgozók elbocsátásával teremtsék meg az indokolatlan vezetői fizetések, bónuszok fedezetét.

4. Rendszeres (pl. félévente) online, anonim kérdőívezéssel mérhető volna a munkatársak terheltsége (ld. a Programban: "Ügyfélközpontú hivatalok", 19. oldal), hogy a költséghatékonyságot (saját prémiumuk érdekében) ne az alkalmazottak kizsarolásával akarják elérni a vezetők.

5. Amennyiben az elvárt mutatók javulnak határidőre, úgy a ténylegesen felhasználható keret: 90.

6. Amennyiben az elvárt mutatók javítása mellett a működési költségeket sikerül csökkenteni, és ezt nem az alkalmazottak kizsarolásával érik el, a költségmegtakarítás összegét éves bónuszkifizetésre fordíthatják.
Ha az elért eredmény várakozáson felüli (nyilván megvalósíthatósági tanulmányt készíthet az ÁSZ pl., mint költségvetési felügyeleti szerv, melyben a lehetséges racionalizálást becslik), akkor a működési keretből további %-okat fordíthatnak bónuszkifizetésekre, mintegy sikerdíjként.

A rendszer lényege, hogy csökkenjen a működési költség, miközben nő a hatékonyság, és minden egyes vezető és alkalmazott is érdekelt legyen a saját részfeladata maximális kivitelezésében.
Ennek érdekében

7. A bónuszkifizetéseket maximálnám: egyrészt vezetői bónuszkifizetést csak azt követően lehetne jóváhagyni (az ÁSZ, vagy egyéb felügyeleti szerv által), hogy az elért eredményért közvetlenül felelős szervezeti egységek dolgozói (!), valamint köztes vezetői bónuszait kifizették. Másrészt arányszámokhoz kötném a bónuszkifizetéseket, vagyis a legkisebb dolgozói szint és a vezérigazgatói szint között nem lehetne kontrollálatlan bónuszkülönbség - ezzel kizárva, hogy Mari néni kapjon 500 Ft-ot Erzsébet-utalványban, a vezérigazgató meg 20 milliós bónuszt.

 b) Amennyiben adott évben sikerült csökkenteni a működési költségeket, a dolgozók és vezetők többletjövedelemhez jutnak.
Ha ugyanezt sikerül következő évben is megvalósítani további ésszerűsítésekkel, akkor a megtakarított összeg 80%-át kaphatnák meg elosztva, többletjövedelemként, a 20% lenne a költségvetés nyeresége, plusz a megnövekedett vásárlóerő az érintett munkatársak körében.

c) az ilyen és hasonló bónuszkifizetések felhasználhatóságát nem korlátoznám, csupán egyetlen pontban: elérném, hogy mindenképpen az országhatáron belül kelljen elkölteniük, vagyis megakadályoznám, hogy a megnövekedett vásárlóerő a határokon kívül erősítse más ország gazdaságát.


01. / "Okosállam"

a) Nem egyszerűen konzultálni az észtekkel, hanem szó szerint lemásolni a rendszert. Minél kevesebb munkaóra ráfordítással, minél gyorsabb megvalósítást érni el. Akár az észtek kivitelezőivel (meglévő rutin, tapasztalat, know-how), akár (lehetőség szerint) hazai tulajdonú kivitelezőkkel.

b) A több lépcsőben bevezetett új rendszerek által elért költségmegtakarításból származó összeget "helyben felhasználni", a rendszer további elemeinek kidolgozására, a még gyorsabb bevezetésre fordítani.

c) Nem csak ezen a területen, de itt is sikerdíjas javadalmazási rendszerben honorálni a külső (nem állami) cégek munkáját (pl. informatikai fejlesztők, beszállítók, stb.).

Ezáltal elérhető, hogy a határidők és a minőségi megállapodások betartásában érdekeltté váljanak a kivitelezők. Ha a határidőt nem tartják, vagy a vállalt minőségi elvárásokat, úgy egy, a munka piaci értékénél alacsonyabb kifizetésre válnak csak jogosulttá szerződés szerint, határidőben és minőségben való teljesítéskor kapják meg a munka pici ellenértékét.
Határidő előtt való teljesítéskor megállapodás szerinti bónuszkifizetéssel.

Pl.:

1. A beruházás piaci értéke (a szerződés értéke): 100
2. Határidőre és minőségben való kivitelezéskor kifizetett javadalma: 100
3. Határidőn túli, vagy vállalt minőség alatti kivitelezéskor jogosult kifizetés: 85
4. Minőségben és határidő előtt való teljesítéskor jogosult kifizetés: 105

A megrendelés nagysága kellő piaci motiváció, a korrekt kivitelezés alapfeltétel és elvárás a megrendelő részéről is.


01. / Az elektronikus és online pénzforgalmat ösztönző támogatása

A bankok pénzforgalommal arányos költségtételeinek központi korlátozása szükséges, megakadályozandó a külföldi érdekeltségű cégek "profit-exportját".

Amennyiben ez a szabadpiaci elvekbe ütközik, úgy állami alapítású bank felállítása szükséges, amely korlátozott profitcél definiálásával elsődlegesen a piaci verseny növelésével, a pénzforgalmi díjak leszorítását célozza működésével. Azaz olyan alacsony forgalmi díjakkal működik (kvázi-nonprofit elven), hogy a fogyasztóknak lehetőségük legyen kikerülni a külföldi érdekeltségű bankok régiós összevetésben is magas költségeit.